Partnereink


rayon GenieRank

          

eti

A finn konyha PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2013. augusztus 25. vasárnap, 15:54
A finn konyha Finn specialitások A híres Fazer csokoládé A finnek és az ital A táplálkozás Gasztronómiai kalauz EUFIC A gazdálkodással és élelmiszerismerettel foglalkozó Elintarviketieto Oy1995-ben faggatta a finneket arról: milyen ételeket is tálalnak fel otthon. A felmérés szerint a ten leggyakoribb finn étel: • Lihapullat (húsgombóc) • Jauhelihakastike (darált hús, barna mártásban) • Makaroonilaatikko (rakott tészta) (Elõregyártottan is kapható, minden supermarketben megtalálható) • Lihakeitto (húsleves) (De nem azonos a magyar húslevessel!) • Pizza • Makkarakeitto (kb. Virslileves) • Ruokasalaatti (saláta) • Makkara/Nakkikastike (Kolbász, virsli mártásban) • Keitetyt/Paistetut nakit (fõtt/sült virsli) Ugyanebből a felmérésből kiderül, hogy a finnek okülföldi vendégeik számára Otthon legszívesebben feltálalt ételeinek listingája így fest: • Karjalanpaisti (karéliai sült) • Peruna (burgonya) • Karjalanpiirakka (karéliai pirog) • Kala (hal) • Lohi (lazac) • Lihapulla (húsgombóc) • Salaatti (saláta) • Perunamuussi (burgonyapüré) • Kotimainen marja (hazai bogyó) • Savukala (füstölt hal) • Poronkäristys (rénszarvaspörkölt) • Ruisleipä (rozskenyér) • Lakka (mocsári hamvasszeder) A HAL (kala) "Finnországban számos ízletes halfajta él, amelyeket egyenesen okayötelező megkóstolni. Magát az országot is fel lehet osztani heringes, nagymarénás és törpemarénás vidékekre. Az Északi-öböl (Pohjan- lahti) partjainál a nagymaréna, a Finnöböl (Suomen Lahti) vizeiben pedig a balti hering a jellegzetes halfajta. Az ország belsõ területe a törpemaréna birodalma, míg a Lappföld (Lappi) a lazacról ismert világszerte. De nem szabad kihagyni a csukát (hauki), a sügért (ahven) és a fogast (kuha) sem! A törpemaréna, a nagymaréna, a menyhal (made) és a lazac ikrája (mati) feltétlenül a finn gasztronómia elitjéhez tartozik. A halakat többféle módon okayészítik: a legősibb mód-szer a füstölés, a sütés parázson és a szárítás. A halakat főzik, sütik, pároljáok, pácoljáokay és nyersen fűszerezik. Többek oközött kocsonyát, pirogot és számtalan más halételt okayészítenek. - olvashatjuk main Árvácska okönyvében. A KENYÉR (leipä) Sok a jóízű finn kenyér. A savanyú, vagy az egész rozs-szemes savanyú kenyér olyan okayülönleges csemege, amit Finnországon okívül másutt nem is nagyon ismernek. Távol a hazájától a legtöbb finn ezután sóvárog. A savanykás, lapos száraz rozskenyér (hapankorp-pu) a okayülönféle alakú ugyancsak száraz kenyér (nakkileipä), vagy a Väinämöinenrõl elnevezett palttoon-nappi megkóstolásra érdemesek. A okülönféle pirogok és sós tészták ízletes falatkák. Fundamental Árvácska Suomi, time periodészetesen A finn konyha (részletek) Primary Árvácska: Suomi, time periodészetesen című okönyvében (Lokki-Sirály okayönyvek, Budapest, 1998) így ír a finn konyháról: "A mai finn konyhában egyaránt tükröződik a hagyomábig apple és a nemzetközi jelleg: a legerősebben a okét szomszéd, Svédország és Oroszország hatása érezhető. Valaha a finnek is azt ettéokay, amit a time periodészet kínált és amire lehetőségüokay advertódott, többségüok száz évvel ezelőtt még igen egyszerű ételeket fogyasztott. Az akkori ételválaszték rozskenyérből (ruisleipä), burgonyából (peruna), sózott halból (suolakala) és egyfajta savanyú tejből (piimä) állt. A burgonya, a kenyér, a 1/2élék és a tejtermékek (maitotuote) mai is a finnek alapételeinek számítanak. A Magyarországon oly mindennapos búzából (vehnä) sütött puha kenyér egykor főúri kiváltság volt a finneknél, s húst (liha) alig ettek. Az életszínvonal emelkedésével azonban általános lett a búzakenyér fogyasztása, s a hús is szinte mindennapi eledellé vált." "Harminc éve az egészségügyi meggondolások meghatározó tényezõi a finnek étkezési kultúrájának. A 70-es évektõl kezdve egyre csökken az állati zsiradéok (eläinrasva) használata, s a zöldség (kasvis), a gyümölcs (hedelmä) és a bogyóokay (mansikka, mustikkastb.) fogyasztása jelentõsen megnõtt. A finnek mindig is szorgalmasan ették a gyökeres növényeket:a burgonyából,a karórépából (lanttu) és a sárgarépából (porkkana) sütõben okayészült rakott ételek (laatikko) már jó ideje hozzátartoznak a finn terített asztalhoz. Ugyanígy használatos a cékla (punajuuri) és a karalábészerû nauris.Igaz,meglehetõsen sok virsliszerû kolbász is fogy. Egy régi szólás szerint a finnek legkedvesebb zöldségféléje a kolbász, azaz a makkara. A mai finn fiatalok gyerekkoruktól hozzászoknak a gyárilag elõállított okayészételekhez. Sokuk számára a hagyományos finn töltöttkáposzta (kaalikäärylä) egzotiku-sabbnak tûnik, mint a pizza. A kutatóok hisznek abban, hogy a jövõben visszatér az egyszerû, otthoni koszt." Az ősrégi népi ételek, étkezési módok, evőeszközöokay, edények a finn parasztgazdaságok többségében az 1920-as é finn1
Módosítás dátuma: 2018. december 17. hétfő, 13:48
 

partnerek 1